[Egy igazi törekvő embernek ismernie kell a hétköznapok páratlan jelentőségét. A bejegyzés elolvasása ehhez segít hozzá.]
A hétköznapokból túlzottan is elegünk van és valami szebb után vágyakozunk. Ez utóbbi persze szintén jelen van, a hétköznap azonban nagymértékben beárnyékolja saját szürkeségével. Így aztán mindaz, ami szép, a hétköznapival szembehelyezkedik, védekezik ellene és erővel elkülönül tőle: így keletkeznek az olyan átmenet nélküli ellentétek, mint a hétköznap és az ünnepnap, a kötelesség és a szórakozás, a munka és a szabadság, a robotolás és az élet. Mindez elkerülhetetlen. Ekként azonban nemcsak sorsunkkal vagyunk képtelenek megbirkózni, hanem önmagunkra is úgy tekintünk, mint a hétköznapok rabszolgáira, akik csupán rövid időre szabadulhatnak terhüktől. A felszabadulásnak és felfrissülésnek eme többé-kevésbé méltó formái mindenképpen szükségesek. Fontosabb azonban, hogy a hétköznapokkal is gyümölcsöző viszonyba kerüljünk.
A hétköznapokból túlzottan is elegünk van és valami szebb után vágyakozunk. Ez utóbbi persze szintén jelen van, a hétköznap azonban nagymértékben beárnyékolja saját szürkeségével. Így aztán mindaz, ami szép, a hétköznapival szembehelyezkedik, védekezik ellene és erővel elkülönül tőle: így keletkeznek az olyan átmenet nélküli ellentétek, mint a hétköznap és az ünnepnap, a kötelesség és a szórakozás, a munka és a szabadság, a robotolás és az élet. Mindez elkerülhetetlen. Ekként azonban nemcsak sorsunkkal vagyunk képtelenek megbirkózni, hanem önmagunkra is úgy tekintünk, mint a hétköznapok rabszolgáira, akik csupán rövid időre szabadulhatnak terhüktől. A felszabadulásnak és felfrissülésnek eme többé-kevésbé méltó formái mindenképpen szükségesek. Fontosabb azonban, hogy a hétköznapokkal is gyümölcsöző viszonyba kerüljünk.
